A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján Karád már Árpád fejedelem idején lakott volt. Erre bizonyíték a település „fekete” jelentésű kara török szóból származó neve.Karád és vidéke, feltehetően 948 után, már a bizánci érdekszférához tartozhatott. Ezt még megerősíti Koppány herceg itteni kupavári és környéki birtoklása. Elmondhatjuk, hogy Karád ősi településének kialakulása már az Árpád-házi hercegekhez, de legkésőbb Koppány vezér 10. század végi uralkodásához köthető.A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit. Az északnyugati részen megtaláljuk a Guba- vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád-kori vár állott, mert 13. századi oklevél is említi. A történészek szerint III. Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a Jeruzsálemi Szent Theodózius görög monostornak.A 10 000-es léptékű katonai térképen látható a mai Karád közepén az Alsó-Vár, a Kálvária-ajja vagy alja, valamint a Vásártér, ahol a korai Kara, az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma, települése és a 16-17. századi másik, úgynevezett török vára állt.A mai Karád település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostorral és várakkal. A török időben, többnyire a 17. században elpusztult települések ugyanis határukkal együtt Karádhoz kerültek. Így legalább 500 éve Karád fontos részei.A török uralom felszámolása után, 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy vármegye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei után is.1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád: a lakosság lélekszáma 1978 fő volt, a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161, az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt, majd ennyien haltak meg 1855-ben is.A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartózkodó lovasszázad, s részt vett Jellacsics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád- és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. A kiegyezést követően a „közigazgatási harc” már 1870-ben megkezdődött Karád, Kötcse és Tab között a járási székhelyi rang megszerzéséért: két évvel később a település nagyközség lett. A századfordulót követő években élénk társadalmi élet jellemezte a települést, sorra alakultak az újabb és újabb civil szerveződések.Az első világháborúban 119 karádi férfi halt hősi halált, emlékükre emlékművet állítottak fel a faluban. A harctérről tért haza Fischer Albert orvos, aki fő szervezője lett a községben a tanácsköztársasági eseményeknek. A helyi munkástanács államosította a malmot, a takarékszövetkezetet és a mészárszéket. Később, a megtorlások idején Fischer doktort és tíz társát felakasztották ekkori tevékenységükért.1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet, amelynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Hornig Károlyveszprémi püspök, bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.1935 tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja. A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett, bejárta Európa országait, legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.A második világháború után a községben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását. 1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelői csoportok, melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.1950-ben alakult meg a településen a községi tanács, ekkorra ellátták a lakásokat árammal, államosították az óvodát, az iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű.A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai - az MSZP, az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt. Sajnos a korábbi rendszer bukása után sok munkahely megszűnt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett. A 2002. évben volt Karád 1000 éves, s erről színvonalas, színes ünnepséggel emlékeztek meg.